Ortvay Rudolf

 

1855 reggelén Ortvay megszületett.

Tengette a gyermekéveket,

Majd Farkas Gyula tanítványa lett.

Kolozsvárra ment tanulni,

Majd Göttingenben fejezte be,

Sorsát Hilbert,Minkovsky és Félix Klein is végigkísérte.

Tangl professzor hívta meg,

Hogy aszisztense legyen,

és Ortvay boldogan mondta:

-Hát legyen!

Vizsgált sok-sok folyadékot,

Dielektromos állandót,meg nyomásfüggést taglalt.

Disszertációt is írt,

Bizony doktorit,

de jobban húzta szíve,

Hogy mik a kitika elméletei.

ösztöndíjat kap,

és tanár lesz nevelője helyett,

így kerül a Ferenc József Tudományegyetemre.

21-től vezeti az intézetet,

mely nemesen,az elméleti fizikára helyezte a figyelmet.

Dékán is lesz a Matematikai és Természettudományi karon,

Majd Acta értekezést szerkeszt, és nagy a buzgalom.

,,Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe"

írja meg előadásait,

és sok formában megjeleníti e törekvéseit.

Végül az intézet igazgatója lesz,

kidobva ezzel Frölichet.

A halál végül utól éri,

s eltemették gyorsan,

de azért mi emlékezzünk

Ortvay Rudolfra


írta: Őri Zsófia 11/C

 

Novobátzky Károly

 

Fizikusunk, Novobátzky Károly,

Március 3-án napvilágot látott.

Megszületett egy nagy magyar elme,

Épp mikor eljött 1884 év eleje.

Tanult ő sok helyen,

Az egyetemet Budapesten végezte.

Tanárai közt szerepelt Eötvös Lóránd,

Aki tanította neki a fizikát.

Elméletben,

Hisz másképp nem megy,

Az egyetemen ez a megengedett.

Matematikát oktatott

Kürschák József, Kőnig Gyula, nameg Beke Manó.

Novobátzky Károly rengeteget tanult,

Még a diplomaosztóra is eljutott.

Tudását egyre csak növelte,

És rendkívül érdekelte,

Einstein relativitáselmélete.

Megismerte az elektromágneses tér,

Maxwell-féle elméletét.

A fényelhajlás elméletével foglalkozott,

Mikor a Kirchoff-féle elképzelés megbukott.

Ezt okozta Károly életében,

Pedig csak egy Maxwell-egyenlettel cáfolta meg.

(Tehát kiderült, hogy Kirchoff egyenlete nem helyes.)

Novobátzky Károlynak sokat köszönhet a fizika,

De többet jelentett számára minden egyes diákja.

Imádott tanítani,

Ez volt lételeme,

Kiváló tanár lett belőle.

Sajnos a halál órája mindenkihez elér,

Őt is elérte 1967. december végén.

Halála előtt mindent befejezett,

Nem hagyott maga után félkész elméletet.

Maradt utána számos megfejtetlen kérdés,

Ezek mind ránk várnak,

Menjünk! Fedezzük fel bátran!

 

írta: Szoboszlai Krisztina 11.c.

 

Csonka János

 

1852. január 22-én született,

És egy év múlva egy éves lett.

Szeged volt a kedvenc helye,

Ismeretlen volt számára az eszperente.

Megtanult franciául és németül,

S ment neki a latin remekül.

Iskoláit végezte Szegeden,

Egy tiszai remeken.

Tanított a Műegyetemen,

Hatalmas lett a tekintélye.

Iparfejlesztési feladatokkal foglalkozott,

És feltalálta a gáz és petróleummotort.

Kismotort is szerkesztett,

Melynek szabadalmat szerzett.

Bánki Donátban talált egy barátot,

Feltalálták együtt a karburátort.

Találmánya volt az automatikus csőgyújtású motor,

Valamint a gázkalapács és a porlasztó.

Több anyagvizsgáló gépet készített,

Közülük a legismertebb Rejtő Sándorral felépített.

1900-ban a gyerekek kedvence lett,

Amikor motoros triciklit készített.

9 év múlva elkészült az autó, mely egy hengeres motorral működött,

S ezzel egy több évtizedes közlekedéskultúra kezdődött.

Háza alagsorában gépműhelyt nyitott,

Ezért Pál fia szobát a padláson kapott.

Egy nagy álma vált valóra,

Amikor gépgyárát megalapította.

De jaj, a gyár nem készült el időben,

Holttestét a föld addigra elnyelte.

39-ben temetésre gyűlt a rokonság,

Diákjai tisztelettel gyászolták.

Véget ért egy elme ragyogása,

Így én is átadom a szót másnak.

 

írta: Jóni Tünde 11.c.

 

Kovács István

 

1913. december 16-án

egy fiúgyermek napvilágot lát.

Egy budapesti házban cseperedik,

Délutánonként barátaival a labdát kergetik.

Szorgalmas, bár nem szeret tanulni,

Az érettségit 31-ben mégis leteszi.

Társai közül nem túl kiemelkedő,

Csupán matekból és fizikából lett kitűnő.

Álma volt, hogy gépészmérnök legyen,

De inkább szerencsét próbált az egyetemen.

A híres Pázmány Péter Tudomány Egyetemen,

Kiharcolta a matek-fizika szakos tanári oklevelet.

A világ még ekkor nem hallott a fizikus magyarról,

De tudták már, hogy az atommag felépül protonból, neutronból.

Kovács István spektroszkópja segítségével

Látták meg először a rejtélyes színképet.

A tudós a kétatomos molekulák szerkezetével foglalkozik,

Leginkább általános törvények felfedésére törekszik.

Színkép vonalakkal meghatározza a molekula felépítését,

A spektroszkóppal megnézik a Nap színképét.

Így kerül napvilágra, hogy héliumot tartalmaz,

És hogy a világegyetem sem csak egy sötét halmaz.

Felfedezéseiből még éppen csak megél,

Fizetéstelen, műegyetemi tanársegéd.

33 évesen kapja első fizetését kézhez,

Kinevezik adjunktusnak a Tudományegyetemen.

Tudását ekkor már mindenki elismerte,

Kérték, teremtse meg a Fizikai Kutató Intézetet.

Csillebércen épült meg a híres intézmény,

Európa szintű esemény volt a működés.

Kovács István méltán elégedett,

Kétatomos molekulái jó szolgálatot tesznek.

Kulcsot jelentenek azon tudósoknak,

Akik a többatomos molekulákra kíváncsiak.

Élete mozgalmas, rengeteget dolgozik,

Csendes óráiban, pihenésképp, zongorázik.

Atomfizikusként neve bejut a legjobbak közé,

De minden türelme és figyelme diákjaié.

Hosszú és mozgalmas élet volt mögötte,

Ez a kis vers koránt sem elég emlékezni felfedezéseire.

1996. június elsején, hosszú betegeskedés után,

Csendben, megbékélve érte a hirtelen halál.

Barátok, munkatársak, diákok köszöntek el tőle,

Utolsó útja után a Fiumei temetőben.

 

írta: Rózsa Nikolett 11.c.