Major-Kiss Klára dolgozata
Rózsa néni a nagynéném anyósa. 74 éves, így elmondása szerint ő már két rendszerváltást is megélt. Most azonban arról lesz szó, hogy az 1989-90-es rendszerváltást hogyan vészelte át.
Amikor ez a folyamat végbement, ő már régen nyugdíjas volt, ekkor szerinte nem történt vele semmi különös, de azért meglepően sokat mesélt a két korszakról, és a közöttük levő átmeneti időkről.
Debrecenből, egy szegény családból származik, ennek ellenére rendesen tanulhatott. A főiskola után rögtön kapott állást, egy csepeli általános iskolában. Később igazgató lett, havonta 750 forintot keresett. Férje is körülbelül ugyanennyi pénzt vitt haza havonta, Pár év múlva tudtak venni egy Trabantot 40 ezer forintért, ami ekkoriban nagydolognak számított. Majd elkezdték felépíteni a házukat, amiben máig laknak, már 3 generáció. És mindezt úgy tudták megtenni, hogy két gyermeket neveltek. Mindenük megvolt, nem kellett nélkülözniük. Amikor már volt elég pénzük, kiutaztak külföldre is. Először Jugoszláviába, majd Spanyolországba. Megdöbbentő különbségekkel találták magukat szemben. Ott sokkal magasabb volt az életszínvonal és az infrastruktúra. Ha elmentek vásárolni, nem két, hanem huszonkét termék közül választhattak. Ettől teljesen ledöbbentek. Úgy érezték, most már el kell gondolkodni mindazon, ami itthon zajlik. Itt mért nincs olyan fejlettség, és vajon hova kerül az a sok pénz, amit az államnak adó címen fizetnek be? Ezeket a kérdéseket egyre több ember tette fel, észrevették a különbségeket a külföldi és hazai állapotok között. Rájöttek, hogy muszáj változtatni, különben mi is leragadunk a Szovjetunió szintjén.
Rózsa néni szerint 1989. nyarán Horthynak és társainak újratemetésével kezdődött el a rendszerváltás. Akkor egy huszonéves ismeretlen férfi mondott hatásos beszédet, Orbán Viktor. Beszédét ehhez hasonló mondattal zárta:” Takarodjanak haza az oroszok!” Az országban újabb és újabb pártok alakultak, az idős Kádárt is leváltották. Kiírták az első választást, amit az MDF nyert meg. Sok ember ment el szavazni, hiszen ezt nem tehették meg 40 éve. A választások után nyilvánossá váltak a parlamenti ülések, közvetítette a TV. Rózsa néni félve figyelte, hogy mi történik a parlamentben, hiszen fiatal, tapasztalatlan politikusok kezébe került az ország irányítása. Nagy volt a különbség az előző és az új kormányzat között.
Rózsa nénit az bántotta a legjobban, hogy eladták a régi gyárakat, amelyek építésében még ő is részt vett, például Dunaújvárosban. Az eladások miatt rengeteg ember lett munkanélküli. Ő nem azt mondta, hogy az előző rendszer jobb volt, de akkor nagyobb biztonságban érezte magát. Tudta, hogy mindig lesz munkája. Akkoriban üzemlátogatáson volt az Ajkai Üveggyárban. Ott már a kész vázákat olvasztották be, hogy legyen mit csinálni. Legalább dolgoztak, igaz gyakorlatilag feleslegesen.
Szerinte egy érdekes, változásokkal teli korszak volt, szintúgy mint a mai.