Szabó Petra interjúja
1956. október 23.-án forradalom és szabadságharc vette kezdetét Magyarországon, a Rákosi-diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az interjúalanyom a nagymamám.A nagymamám egy kis faluban lakik Hajdú-Bihar megyében.1956-ban a fővároshoz képest itt csak kis mértékben jelentkeztek a lázadások, de azért engem érdekel, hogy a nagymamám és a faluban lakók hogy élték ezt meg.
Hány éves voltál 1956-ban?
13 éves voltam.
Hogyan értesültetek a forradalomról?
Rádión keresztül, mivel a faluban volt már pár helyen rádió, és a szomszédsággal összegyűlve hallgatták a szüleim a híreket.
Milyen események vagy zavargások történtek ennek hatására a faluban?
A parasztok lázadtak, nem mentek el dolgozni.
Van valamilyen rokonod vagy ismerősöd, akit közvetlenül érintett a forradalom?
Igen, a nővérem férje és az ő apja a Tanácsházán dolgozott, és megakarták őket lincselni, pedig semmilyen politikai szerepkörük, befolyásuk nem volt. A közeli kukoricásban bújkáltak, amíg nem csitult a helyzet.
Mivel bújkálniuk kellett, keresték is őket?
Igen, nálunk is keresték őket, kérdezgettek felőlük, hogy hol vannak, de mi nem árultuk el őket, hanem amikor besötétedett élelmet vittünk nekik.
Volt valamilyen tűzharc a faluban?
Semmi ilyesmi nem volt, sem lövöldözés sem katonaság.
Volt élelmetek?
Azzal nem volt baj, mert abban az időben a faluban az emberek megtermelték a szükségletüket, és nagyon sok helyen kenyeret is sütöttek.
Nálatok mekkora félelmet okozott a forradalom az emberek között?
Az emberek féltek az orosz katonáktól és tankoktól, főleg azért, mert közel volt a szovjet határ és bármikor keresztül mehettek volna a falunkon.
Az elhangzottak alapján láthatjuk, hogy a forradalmat az országban bármilyen kis faluban érzékelték az emberek.