Hunyadi Beatrix interjúja
Ennek a fogalmazásnak az interjúalanya a nagymamám, aki a forradalom idején 26 éves, terhes nő volt. Egy Nógrád megyei kis faluban, Becskén élt.
Honnan értesültek az eseményekről?
A pesti lázongásokról, és a forradalomról szóló eseményeket csak a rádióból hallottuk.
Hogyan élték át ezt az időszakot?
Szegény körülmények között tudtuk fenntartani a létet. A boltok teljesen ki voltak fosztva, még a legalapvetőbb élelmiszerek is hiányoztak a polcokról, mint például a só. Az egyetlen fellelhető táplálékot, a burgonyát is csak só nélkül tudtuk megenni.
Ez nem volt túl biztonságos körülmény egy asszonynak aki terhesség 7. havában járt.
Mit éreztek az emberek Október 21.-én?
Azt a félelmet ,amit mi átéltünk nem lehet leírni…
A forradalmat követően mik történtek vidéken?
Az oroszok tankjaikkal együtt végig vonultak az egész országon, többek között nálunk is, de mivel csak egy apró falucska Becske, ezért többnyire békésen vonultak át.
Ismer valakit, aki ezalatt Pesten volt?
Igen, mi még így is jobb helyzetben vészeltük át a forradalmat, mint testvérem, aki ez idő alatt a fővárosban tartózkodott. Új állást kapott és elment megnézni a munkahelyéhez vezető utat. A Kossuth térnél volt, amikor menet közben dübörgést, hangos robajt hallott, és ahogy ment tovább, észrevette, hogy a zajt az orosz tankok okozzák. Ijedtében egy kapualjhoz sietett, és menedéket kért az ajtót nyitó idős hölgytől, aki be is engedte a lakásába, ahol már többen bújtak meg. Ennek a lakásnak az ablakából nézhették végig a nagy pesti forradalmat. Szörnyű látvány tárult eléjük... Az utcákon sorban feküdtek a hullák, és síró hozzátartozók keresték kétségbeesve a rokonaikat.