Szeged
Hol lakott és hányan voltak a családban?
Hárman éltünk egy Szeged melletti kis faluban, a határtól 2 km-re. Ez a kis falu egyetlen hosszú útból állt. Nagyon saras volt.
Hány éves volt akkor?
3. osztályos lehettem, úgy 8-9 éves.
Szülei hol dolgoztak, bekapcsolódtak a politikai életbe?
Édesapám vasutas volt, valamint napszámos jómódú nővérénél. Csak Szeged környékén vasutazott. Édesanyám varrónő. Helyben dolgozott.
Az 56-os évet hogyan vészelte át?
Szeged környékén nem történt semmi. Sem lövöldözés, sem robbangatás nem volt. Csak Budapest és környékét ostromolták.
Milyen körülmények között éltek?
Szegényesen éltünk. Édesapám is azért volt napszámos, mert a házunkat nagynéném vette meg és honorálni kellett neki, a vasutasság nem fizetett sokat. Jegyre vettük a kenyeret, a boltokban sokszor a kenyérért és lisztért verekedések törtek ki. Aki elvette a kenyeret annak volt, aki nem, annak nem jutott. Ásott kutunk volt, onnan vettük a vizet. Az 56-os években az út végére kellett menni kannával a vízért. Többször is megfordultunk. Ekkor mindenkinek volt munkája.
Részt vettek szülei a forradalomban?
A forradalomban nem vettek részt. Csak a rádióból hallgattuk az eseményeket. Édesapám és édesanyám is egyaránt sokat dolgoztak. Soha nem mentek a fővárosba. 53-ban költöztünk el Rákos-hegyről, de szüleimmel soha nem tértünk vissza.
Milyen események történtek vidéken?
Bácsikám a TSZCSnél (Titkos Szövetségi Csoport) elnöknek választották. Aki ide be akart kerülni, annak másokkal kellett megverekedni az állásért. Nagybátyám sokat keresett. Jómódú paraszt volt. Sok nő cselédkedett nála. Október 30.-án a diszidensek átkeltek a Szavatkára vezetett töltésen, de november 4.-én visszatoloncolták őket. 57-ben az osztálytársam apukája kommunista szavakkal illette az országot, ezért börtönbe vitték és kivégezték. A temetésére a falubéli összes gyerekkel elmentünk és a munkásgyászindulót énekeltük, amit mostanra már betiltottak.
Meddig nem volt iskola?
Nem tudom, nagyon sokáig nem volt iskola. Senki se akart harcolni, mindenki tanulni akart menni.
A szovjet támadásra nem készültek fel. Mi történt akkor?
Az esemény előtt 2-3 nappal a rádióban az embereket nyugtatgatták. Azt hitték, hogy nem történik semmi, de édesanyám megmondta, hogy itt valami fog történni. Úgyis volt. Barátnőm iskolába akart menni. Az úton két szovjet katona megállította, hogy menjen haza, a veszélynek még nem ért véget. November 4.-én reggel 7 órakor tértek át Magyarországra.
Láttam a tankokat. A több száz katonát. Ijesztő volt. Szeged környékén nem csináltak semmit. Meg sem álltak, csak mentek és mentek. Nem történt semmi kár a faluba. Csak a boltos bácsitól vették el a szekerét. Szegeden szálltak le a repülők 3-4 laktanya volt, de nem szálltak meg. Nem sebesült meg senki a környéken.
Kit hibáztatnak mindezért?
Néném gyűlölte a Kádár-rendszert. De belátta, hogy tévedett. Ők tettek valamit az országért. Néném dicsőítette őket. Azt mondta, Nagy Imre sokat tehetett volna Magyarországért.