Esztergom
A Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz.
A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.
Szigetek: Esztergom közigazgatási határain belül 8 sziget található. Ezek a Duna folyásának megfelelően a következők: Körtvélyesi-sziget, Nyáros-sziget, a Táti-sziget 0947 helyrajzi számú része, Csitri sziget, Prímás-sziget, 0956 helyrajzi számú sziget (elmosta a Duna), Helemba-sziget, Dédai-sziget, Törpe-sziget.
A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt: a Prímás- és a Vízivárosi sziget. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, és amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel.
Fontosabb állóvizek (északról délre): Halas tó, Mini tó, Fürdő tó, Kerek tó, Dédai-tó, Bottyán tó, Palatinus-tó (A Bottyán tó nevéről bővebben az Esztergom története cikkben olvashatsz)
Fontosabb folyóvizek: Duna 18 km hosszan, Kis-Duna, Csenke-patak, Kincses-patak, Szent János- vagy Szentléleki-patak, Diósvölgyi-patak, Kenyérmezői-patak, Fári-kút, a Cigány-, és Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Garam, és nem messze az Ipoly a Dunába
