mesél a tabló
Richter Gedeon (1872-1944) 1901-ben alapította a Sas patikát az Üllői út és Márton utca sarkán ahol az restaurált formában ma is megtalálható. Később Kőbányán gyógyszergyárat alapított ahol 1908-ban kezdődött meg a termelés. Az első világháború idején a Richter-ben gyártott Hyperol fertőtlenítő használatát minden egészségügyi sátorban kötelezővé tették. 1912-ben kezdték gyártani a ma is forgalomban lévő Kalmopyrint. Az inzulin 1921-es felfedezés után 1923-tól már a Richter gyógyszergyár is gyártotta. |
|
Kálmán Ödön (1886-1951) 1911-től 1921-ig Jászberényi rabbi, majd 1931-től haláláig Kőbánya főrabbija. Az esküvői képen Kálmán Ödön két lánya Kálmán Zsuzsa (menyasszony), és Judit, Vidor Pál (vőlegény) az Újlaki templom rabbija valamint az esküvői násznép látható a Cserkesz utcai zsidó templom kapujánál. Vidor Pált és feleségét valamint Kálmán Juditot (Hahn Istvánnét) deportálták Vidor Annát az édesanyja a csodával határos módon mentette meg amikor deportálása előtt egy idegen beszkártosra (akkori BKV) bízta, hogy az vigye a kislányt Budáról Kőbányára. A lágerből való hazaérkezése után tudta csak meg, hogy a kislány tényleg sértetlenül megérkezett a nagyapjához. Férje és húga azonban a holokauszt áldozata lett. Lánya, Vidor Anna, nagyapjával a budapesti gettóba került, ahol Kálmán Ödön naponta temette a halottakat a Klauzál téren. |
|
Ecséri Lilla Napló, 1944 (Egy tizenhat éves kislány naplójának eredeti szövege) : |
|
Kőbányán a Kápolna utcában volt Lefkovics Gyula és felesége Stern Margit híres cukrászdája. Stern Margit a Felvidéken, Füleken parasztlánynak öltözve vészelte át a 1944-45-ös évet, férjét először munkaszolgálatba, majd onnan Mauthausenbe deportálták. Innen tért vissza a felszabadulás után. |
|
Karády Katalinnak az izraeli törvényhozás, a knesszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004 decemberében a Világ Igaza-kitüntetést adományozta |