Magyar Tudományos Akadémia Alumni Program 13. előadás
Magyarország éghajlati jövőképe, avagy mivel kell szembesülniük gyermekeinknek, unokáinknak.
Előadó: Prof. Dr. Bozó László akadémikus, egyetemi tanár
Professzor úr 2024. április 25-én, csütörtökön tartotta meg előadását, amelyet nagy érdeklődés előzött meg. A nagy érdeklődést bizonyítja, hogy az előadáson 45 tanuló vett részt, mind a négy évfolyam képviseletében. Mindenki tudja, hogy korunk egyik legnagyobb problémája a bolygónkat érintő globális éghajlatváltozás. Ez az éghajlat tartós és jelentős mértékű változását jelenti helyi, vagy globális szinten. Ez kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra, vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is. Erről a témáról beszélt Professzor úr, amelyet nagy figyelem kísért.
Az előadást azokkal a kölcsönhatásokkal kezdte, amelyek a Föld rendszerében tapasztalhatók. Több évezred légköri széndioxid és hőmérsékleti idősorait mutatta be, amelyből következtetéseket vont le. Bizonyítékokat mutatott be jégfuratok mintavételei alapján. A felmelegedést és a lehűlést közel két évezred adataival újabb bizonyítékokat szolgált a jelenségről. A Föld átlaghőmérsékletének (1850-2022) emelkedését mutatta be több grafikonnal igazolva. Nagy érdeklődés kísérte szintén az óceánok vízhőmérsékletének emelkedését, melyet diakép segítségével illusztrált. Később rátért az arktikus jég területének változására. Az északi Jeges-tenger közlekedési útvonalának megváltozását megdöbbentő adatokkal mutatta be. Ezek után rátért Magyarország időjárásában várható változásokra, melyet több diaképpel vázolt fel nekünk. Az állat-és növényvilág az új körülményekhez való alkalmazkodásáról is beszélt.
Az előadásra szánt idő után a diákok hosszan beszélgettek professzor úrral, számtalan kérdést tettek fel. Professzor úr elfogadta a következő tanévre szóló felkérésünket, amikor tovább beszéljük a klímaváltozás problémakörét a nagyvilágban és hazánkban is.
