Magyar Tudományos Akadémia Alumni Program 6. előadás
Japán és a Sintó vallásosság
Előadó: Dr. Takó Ferenc, ELTE-BTK Japán tanszék munkatársa
2024 március 25-én a Zrínyi Miklós Gimnáziumban tartott előadást az MTA Alumni Program keretében Dr Takó Ferenc az ELTE-BTK Japán tanszék munkatársa. A szervező tanár Dávidné Békés Izabella volt. Az esemény – melyről videófelvétel is készült (Németh Boglárka) – témája Japán és a Sintó vallás volt.
Az előadó először Japán jellemzőit mondta el a diákoknak, a természethez való kötődés jelentős szerepéről beszélt, és a Kínából érkező külső hatásokat is bemutatta, melyeket tulajdonképpen japanizáltak az ott lakók, azaz átalakították olyan szinten, hogy alig ismerhetjük fel. Aztán a Sintó vallásról beszélt. Kifejtette, hogy hogyan keletkezhetett: a természet kiszámíthatatlanságára próbáltak magyarázatot találni, a démoni erők a kiismerhetetlensége mögött a kami áll. Ezen erők csillapítására segítséget kértek és adott eljárásokat használtak, így alakult ki valószínűleg a Sintó, ami annyit jelent, hogy istenségek útja. Majd kitért a jellemzőire is például, hogy nincsen szigorú szertartásrendje és parancsolatok, szent könyv, de vannak rituálék és szokások, melyeket követnek. Változatos istenei vannak, nyitottak más vallásokkal szemben is. Ezek után a szentélyekről számolt be az előadó a résztvevőknek. Elmondta, hogy egyszerűek és természetközeliek, ezek általában a kami lakhelyéül szolgálnak, és mielőtt tönkre mennének újjá szokták őket építeni húsz évente, hogy az istenek ne maradjanak „fedél nélkül”. Ezek a szentélyek a megtisztulásra, felajánlásra használhatók. Az első vallási leírás, amit Kodzsikinek hívnak, is szóba került, amiben Izanagi és Izanami szerepel, azt meséli el a történet, hogy ők ketten hogyan hozták létre a világot. Ennek a mondának még ma is nagy szerepe van a japánok életében. Az előadás végén egy gyors kikérdezésre is sor került, melyet a diákok ügyesen teljesítettek.
