BEVEZETÉS
"Minek a tesi?" (ismeretlen tanuló)
Egy bizonyos mozdulat vagy mozgássor megtanulása, készségszintre emelése célja az oktatási folyamatnak, de egyben eszköz is arra, hogy a tanulók személyiségét alakítsuk, formáljuk, fejlesszük az elsajátítás során. Például egy csapatjátékban a védekezés, támadás összehangolása nagyfokú egymásra figyelést, összeszokottságot követel meg a tanulóktól, sportolóktól, azaz a társas kapcsolatok igen magas szinten működő egységével találjuk magunkat szemben.
A további feladat, hogy a sporttevékenységen keresztül segítsenek a tanulóknak a sikerek és a kudarcélmények feldolgozásában. A tanulók egy-egy versenyszituáción vagy egy-egy feladat végrehajtásán keresztül megtanulják, hogy felfokozott érzelmi állapotban hogyan viselkedjenek, hogyan dolgozzák fel egy-egy sportverseny alkalmával a győzelmet vagy éppen a vereséget. Biztosan átélte már mindenki azt, amikor egy sportbeli akadályt és természetesen ezzel együtt önmagát, a félelmét küzdötte le egy-egy nehéz pillanatban (átjutás az ugrószekrényen, feljutás a mászókötélre, a sokadik kar- vagy hasizomgyakorlat teljesítése, a futószám szintidejének megfutása vagy akár a víztől való félelem leküzdése). Ezek mind-mind olyan pillanatok, amelyek az ember teljes személyiségére hatnak, alakítják, formálják azt.
Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a lehető legtöbb sportággal ismerkedjenek meg. Biztosan kellemesebb dolog a labdarúgás, a tollaslabda vagy a floorball, mégsem szabad száműzni a testnevelés órákról a gimnasztikai gyakorlatokat, a tornát, az atlétikát. Gondoljunk csak arra, hogy a „régimódinak és konzervatívnak” tartott torna az iskolai testnevelésben mennyire segít a félelem, a fájdalom leküzdésében és a fáradságtűrésben.
Amikor kialakulnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi és izomfájdalmak, már sokkal nehezebb, gyakran visszafordíthatatlan a szervezet „helyreállítása”. Ezeknek a betegségeknek a csírái pedig döntően a gyermekkori, majd később a felnőttkori mozgásszegény életmódban keresendők. Sokunkat egy-egy korai infarktus vagy kórházi ápolást igénylő betegség döbbent csak rá arra, hogy valamit egészen másképp kell csinálni az életünkben, ha ezt a negatív élményt el szeretnénk kerülni.
A követelményrendszer összeállításánál figyelembe vettük a NAT (Nemzeti Alaptanterv) ajánlásait és az adott időszak hazai és nemzetközi standardjait, valamint a követelmények fokozatos bővítését. Iskolánk tárgyi feltételei a testnevelés tantárgy szempontjából átlagosak. A tananyag feldolgozásának lehetőségeit a tanórán kívüli tömegsport és egyéb szabadidős foglalkozásokkal lehet kiegészíteni.
Célok:
- a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak;
- a tanulók egészséges testi és lelki fejlődésének, test- és cselekvés-kultúrájának kialakítása és fejlesztése;
- a természetes mozgásigény továbbfejlesztése és annak megtartása ifjú- és felnőttkorban;
- a testnevelés és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek megszerettetése.
- a motoros és mentális lelki képességek fejlesztése, azok kölcsönös hatásainak érvényesítése;
- a civilizációs és iskolaártalmak megelőzése és kompenzálása;
- az önálló kondicionálásra és testedzésre való felkészítés.
Értékelés:
- A neveltség szintjét becsléssel mérjük a munka aktivitásán, a szabályos egészségőrző és erkölcsös cselekvés értékelésén alapul.
- Az oktatás szintjét a sportteljesítményekhez, az országos standardokhoz vagy az elsajátításra előírt tananyagmennyiséghez és minőséghez viszonyítjuk.
- A képzés szintjének alapját a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése adja.
A tantervi követelmények működése: a tanuló iskolai munkáját végzi, a tanterv, az iskola és a testnevelő tanár által meghatározott és előírt követelmények és értékelés ismeretében. A tanár tehát a három szint alapján minősíti a tanuló munkáját, majd érdemjegyeket, ezek összegzéseként félévi és év végi osztályzatot ad.